Online pénztár
Szolgáltatókereső



Kártyaelfogadó
Kedvezmény
KERESÉS
HÍRLEVÉL

Adózási kérdések - 2019

2018. november 13-án elfogadásra került, a pénztárakat is érintő, 2019. évre vonatkozó adótörvény. Tájékoztatónkban a legaktuálisabb információkat foglaljuk össze az elfogadott jogszabályok tükrében.

Jelentősen szűkül a munkáltató által kedvezményesen adható juttatások köre a béren felüli juttatásokra, a Cafetéria elemekre vonatkozó szabályozás változása miatt. A kedvező juttatási formák a megszűnő juttatások helyett továbbra is választhatóak:

  • Munkáltatói hozzájárulás
  • Célzott pénztári szolgáltatás
  • Adomány

1. A MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS ADÓZÁSA

  • jövedelemnek minősül és bérként adózik, amely után
    • munkáltató adó és közterhe 21%
    • pénztártag munkavállaló adó és közterhe 33,5%
  • FONTOS! Jár utána a 20%, évente akár 150.000 Ft adókedvezmény
  • nyugdíjalapba beleszámít

2019. évben továbbra is közös célunk az egészségpénztár hozzájárulás megtartása hiszen ezzel a béren felül olyan többletjuttatás adható dolgozók számára, mely ösztönzi az öngondoskodást, mindezt úgy, hogy a nyugdíjalapba beleszámít és így befolyásolja a jövőben nyugdíj összegét is.

A munkáltatói hozzájárulások 2019. évi meghatározásához, tervezéséhez az alábbi számításokkal mutatjuk be az adóváltozások hatásait, amennyiben a munkáltatók:

a) nem változtatnak az idei juttatás rendszerén, összegén,
b) szeretnék továbbra is a dolgozói juttatásban a nettó összeget megtartani, valamint
c) továbbra is az idei költséget szánják a támogatásra, ez esetben mekkora összeghez jut a dolgozó:

 Megnevezés

 

a)

b)

c)

Juttatás 2018. évi adózása

(bázis adat)

2018 évi juttatási összeg 2019. évi adózása

2018. évi juttatási összeg megtartása bruttósítással 2019. évben

2018. évi juttatás munkáltatói összköltségének megtartása 2019. évben

adókedvez-ménnyel

adókedvez-mény nélkül

Munkáltatói hozzájárulás bruttó összege

5 000

5 000

6 266

7 519

5 815

Munkáltató költsége járulékokkal (+21%)

7 036

6 050

7 582

9 098

7 036

Dolgozót terhelő közterhek (-33,5%)

0

1 675

2 099

2 519

1 948

Nettó juttatás (pénztárba átutalt összeg)

5 000

3 325

4 167

5 000

3 867

20%-os adókedvezmény összege

0

665

833

0

773

Munkavállaló teljes nettó jövedelme

5 000

3 990

5 000

5 000

4 640

Munkavállaló jövedelemváltozása %-ban

 

-20,2%

0,0%

0,0%

-7,2%

Munkáltató összeköltség változása %-ban

 

-14,0%

7,8%

29,3%

0,0%

 

FONTOS! 2019. évben csupán 7,8%-os többletköltség mellett biztosítható a 2018. évben adott pénztári nettó juttatás adókedvezmény figyelembevételével

2. CÉLZOTT SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA

A célzott szolgáltatás egy új egy új juttatási forma, amelyet pénztárunknál 2019. január 1-től adhatja a munkavállaló. A konstrukció lényege, hogy a Munkáltató szerződést köt a Pénztárral támogatásra, így a Pénztártag részére befizetett összegek NEM a tag egyéni számlájára kerülnek, hanem azt a Pénztár a tag részére megnyitott egy elkülönített szolgáltatási számlán kezeli. Ebből az összegből csak a Munkáltató által meghatározott tagok költhetnek a Munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra. Az igénybe vehető szolgáltatások a szolgáltatási szabályzat szerint az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatások mindegyikére vonatkozik.

Tovább a célzott szolgáltatás bővebb tájékoztatójára

Eltérő szabályok vonatkoznak a célzott szolgáltatásokra:

a) az egészségpénztári kiegészítő egészségbiztosítási célzott szolgáltatásként befizetett összeg

  • az SZJA törvény 70. § (3a) bekezdése értelmében a munkáltatói tag által célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül,
  • a kifizető (munkáltató, támogató) a juttatás értéke 1,18-szorosa összegének 15%-a, mint SZJA, illetve 19,5%-a, mint EHO, így az összes adóteher 40,71% (1,18 x 0,15 + 1,18 x 0,195) megfizetésére köteles,
  • a tagoknak a befizetéskor nem keletkezik semmilyen kötelezettsége,
  • a tagok adómentesen igénybe vehetik.

b) az önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg

  • után a befizetéskor sem a befizetőnek, sem a tagoknak nem keletkezik adókötelezettsége,
  • szolgáltatás igénybevételekor a pénztártagnak a szolgáltatás értékének megfelelő egyéb jövedelme keletkezik,
  • adóelőleget nem kell fizetni, a 15 % Szja-t és a 19,5 % Szochó a jövedelem 84 %-a után a pénztártagnak az adóbevallásra előírt határidőig kell megfizetnie,
  • egyéni adókedvezmény nem vehető utána igénybe.

3. TÁMOGATÓI ADOMÁNY

A munkáltató Támogatói adomány formájában is utalhat a pénztártag egyéni számlájára.

Mi a támogatói adomány

  • Az adomány végleges pénzeszköz átadásnak minősül
  • Az önkéntes pénztári törvény támogatásnak nevezi
  • A munkáltató az adományt közvetve juttatja a Pénztártagnak a Pénztáron keresztül, erre vonatkozó Adománylevél alapján.
  • Ez a művelet a munkáltató részéről a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül (nem növeli az adózás előtti eredményét), ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő Pénztár nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a Pénztár eredménye - a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - nem lesz negatív, s amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. (Tao. törvény 3. számú melléklet „A” fejezet 13. pontja)
  • A kedvezményezett Pénztár esetében elegendő arról nyilatkozni, hogy a juttatás adóévében nem végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységet, így a juttatás kizárólag alaptevékenysége támogatásaként merült fel. (A Medicina Egészség- és Önsegélyező Pénztár nem végez kiegészítő vállalkozási tevékenységet.)

Hogyan adható a pénztáron keresztül a munkavállaló Pénztártagnak adomány

  • a pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, így a munkáltató vállalat is
  • az adománylevélben lehet meghatározni, milyen célra adja az adományozó (a Pénztár Alapszabálya IX.2. pontjában meghatározott tagsági kör részére) az adományt
  • ha nem határozza meg a célt az adományozó, akkor a pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért érdemes erre figyelmet fordítani
  • a támogatás adható a pénztár működési alapjába is, de adható megjelölt személyeknek/tagoknak
  • jogszabály írja elő, hogy ha a támogató nem rendelkezik külön a működési alapba helyezendő legalább 3%-nyi összegről, akkor a Pénztár Alapszabályában meghatározhatja, hogy a támogató által nyújtott teljes adomány összegének a 3%-át jogosult a működési alapja bevételeként jóváírni
  • az adomány adható alkalomszerűen, vagy rendszeresen is
  • az Öpt szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható
  • az adomány összegére vonatkozóan nincs előírás, akár személyenként is változhat

Az adományozás adózásáról

  • a tag egyéni számláján jóváírt adomány a munkáltatói hozzájárulással azonos módon adózik: átutaláskor a munkáltatót 21% közteher, a munkavállaló pénztártagok 33,5% levonás terheli
  • ugyanakkor a pénztártag számlájára beérkezett nettó adomány a pénztári befizetések kedvezményének alapjának számít, ezért az SZJA törvény 44/A §-a alapján, az ott szabályozott mértékben és módon a tag az éves személyi jövedelemadójából, 20%-ot visszaigényelhet (jelenleg 2019-ban maximum 750.000 Ft adomány után lehet évente 150 ezer Ft személyi jövedelemadót visszaigényelni, mint az egyéni befizetésnél)

4. PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK TAGI IGÉNYBEVÉTELE

  • Az egyéni számláról igénybe vehető szolgáltatások feltételei nem változnak.
  • Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásainak igénybevétele célzott szolgáltatás keretében továbbra is adómentes a tagnál.
  • A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásokra felhasznált célzott szolgáltatás után azonban a tagot adókötelezettség terheli.

5. RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL – ADÓKEDVEZMÉNY (Szja tv. 44/A. §.)

A pénztártag az adóbevallásában tett nyilatkozata alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

Adókedvezményre jogosító jogcímek:

  • Az adókedvezmény mértéke a pénztártag javára átutalt egyéni befizetés, munkáltatói hozzájárulás, adomány együttes értékének 20%-a.
  • Az egyéni számlán az adóévben legalább 24 hónapra lekötött és az adóév utolsó napján kimutatott összeg 10% a lekötés évében.
  • Az adóévben az egyéni számláról kifizetett prevenciós szolgáltatások összege után 10%.
  • A fenti adókedvezmények összege együttes összege maximum 150.000 Ft lehet.

Az adókedvezmény érvényesítésére abban az esetben van lehetősége, ha

  • rendelkezik a pénztár által kiállított adóigazolással;
  • a bevallásban megtett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot nyilatkozat Adóhatósághoz történő megküldése időpontjában önkéntes kölcsönös pénztárnak tagja;
  • az Adóhatóság nincs adó- és vámtartozása, illetve az adóbevallás alapján fízetendő adóját megfizette;
  • a megjelölt pénztárnak a pénztártag a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár
    • más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;
    • halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában az összeg a pénztárra száll és a tagok egyéni számlái javára felosztásra kerül.

6. BEVÉTEL MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJA

A bevétel megszerzésének idején a kiadás teljesítésének napja a pénztári számlán való jóváírás napja értendő (azaz nem az egyéni számlán történő jóváírás, hanem a pénztár részére/számlájára az összeg beérkezése).

Szja tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja - (A bevétel megszerzésének időpontja) ,j) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja;„

7. MUNKÁLTATÓI SZERZŐDÉS

  • A munkáltatói hozzájárulás a jogszabály szerint: a munkavállalója tagdíjfizetési kötelezettségének egészben vagy részlegesen történő átvállalása.
  • A jogszabály alapján a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulást úgy adhat dolgozóinak, hogy a pénztárral erre vonatkozó szerződést köt.

Miről szükséges rendelkezni a munkáltatói szerződésben:

A munkáltatói hozzájárulás

  • mértékéről és a teljesítés ütemezéséről
  • szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről
  • teljesítését biztosító esetleges kötelességeiről

A munkáltatói hozzájárulás nyújtásának fontosabb szabályai az Öpt 12. §-a szerint:

  • a hozzájárulásból a munkáltató nem zárhatja ki egyetlen olyan munkavállalóját sem, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll.
    • (Rövidebb időszakot mindenkire vonatkozóan megállapíthat a munkáltató.)
  • hozzájárulás csak a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló részére adható (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyt is beleértve)
  • Nem adhat a törvény értelmében foglalkoztató hozzájárulást olyan személy részére, aki nem munkaviszony keretében végez tevékenységet, így pl. tulajdonosi jogállása alapján (pl. egyéni vállalkozó magának), vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának, továbbá megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak részére nem adható munkáltatói hozzájárulás.
  • a hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkabérének azonos %-a lehet. Ezt a normatív követelményt a cafetéria rendszeren belül adott, dolgozó által választható, változtatható összegű pénztári hozzájárulás esetén is biztosítania kell a munkáltatónak.
  • a munkabér százalékában meghatározott hozzájárulásnál a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is
  • a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás % szerint meghatározott azonos mértékétől - az életkorral növekedő mértékben - korcsoportonként egységesen eltérhet azon alkalmazottjainál, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt
  • a nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottaknál a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást